Az elektromos git�r egy kordofon, azaz h�ros, penget�s hangszer. Ezen bel�l egy git�rt�pus, ahol a pengetett hang megsz�laltat�sa egy elektromos eszk�z (hangszed�) seg�ts�g�vel t�rt�nik, szemben az akusztikus git�rokkal, ahol a hangot maga a git�r rezg�teste hozza l�tre.

Az elektromos git�r feltat�l�sa, azaz m�r az 1950-es �vek eleje �ta szinte minden k�nny�zenei egy�ttes elengedhetetlen hangszere. Elterjed�se nagyban hozz�j�rult a rockkult�ra kialakul�s�hoz, �gy napjainkra az egyik legn�pszer�bb hangszerr� v�lt.

Megjelen�s�t k�vet�en indult el az a mozgalom, aminek k�sz�nhet�en a zenekritikusok egyre komolyabban vett�k a „k�nny�” zen�t �s felfigyeltek r�, hogy a klasszikus zene korszaka ut�n is l�trehozhat�ak maradand� �rt�k� zenem�vek. M�ra az elektromos git�r bet�rt szinte minden m�fajba – �tl�pve a rock hat�rain, megjelenik a popzen�t�l eg�sz a dzsesszig szinte minden�tt.

[szerkeszt�s] Fejl�d�se

Az elektromos git�r t�rt�nete 1925-ben kezd�d�tt, amikor George Beauchamp, az amerikai National String Instruments c�g egyik alap�t�ja elkezdett olyan m�dszereken k�s�rletezni, amivel a h�rok rezg�se elektrom�gneses eszk�z�kkel elektromos jell� alak�that�. A m�dszerre az�rt volt sz�ks�g, mert a kor big band �s swing zenekaraiban j�tsz� git�rosok akusztikus hangszereikkel t�l halkak voltak, �s sz�lamaikat elnyomta a t�bbi hangszer.

Az els� elektrom�gneses hangszed� 1931-ben l�tott napvil�got. Beauchamp egy hawaii git�r test�re er�s�tette, majd az �gy elk�sz�lt protot�pust megmutatta Adolph Rickenbackernek, aki f�m hangszertestek k�sz�t�s�vel foglalkozott.^[1] Rickenbacker �s Beauchamp egy �vvel k�s�bb megalap�totta a Rickenbacker c�get, mely a mai napig foglalkozik elektromos hangszerek k�sz�t�s�vel.

Nem �k voltak azonban az egyetlen hangszerk�sz�t� m�rn�k�k, akiket az elektrom�gneses technol�gi�n alapul� hanger�s�t�s foglalkoztatott. Lloyd Loar, a h�res Gibson F-5 mandolin megalkot�ja a Gibson c�g hangm�rn�kek�nt m�r az 1920-as �vek elej�t�l fogva k�s�rletezett a c�g git�rjainak elektronikus �ton t�rt�n� hangos�t�s�val. 1933-ban a Gibson le�nyv�llalatak�nt �j c�get hozott l�tre elekromosan hangos�tott „spanyol git�rok” gy�rt�s�ra, azonban v�llalkoz�sa – feltehet�leg az akkoriban m�g t�l kicsi piac miatt – egy �ven bel�l t�nkrement^[2].

Les Paul kez�ben a „The Log” protot�pussal

A Gibsonn�l kifejlesztett hangszed�t Alvino Rey git�ros seg�ts�g�vel sikerrel alkalmazt�k a Gibson �reges test� git�rjain. Az �gy l�trehozott Gibson ES-150 tekinthet� az els� modern elektromos git�rnak. A hangszer azonnal sikert aratott – akkori git�rosok szerint ez volt az els� olyan git�r, amivel lehet�s�g volt sz�l�j�t�kra a t�bbi hangszer k�s�ret�vel is. Az �j j�t�kst�lus �tt�r�je Charlie Christian volt, akinek tisztelet�re a Gibson ES-150 a mai napig „Charlie Christian Model”-k�nt ismert^[3].

Az ES-150 sikerei ellen�re sz�mos hib�val k�szk�d�tt, p�ld�ul az �reges test miatt hajlamos volt az �ngerjed�sre, �s sok nem k�v�natos felhangot is produk�lt. Az amerikai jazzgit�ros Les Paul felismerte, hogy a t�m�r git�rtest kik�sz�b�ln� ezeket a gondokat. El��llt egy protot�pussal, melyet kedvesen csak „Far�nk” (The Log) n�ven emlegetett primit�v kialak�t�sa miatt: L�nyeg�ben egy feny�deszk�ra er�s�tett hangszed�r�l volt sz�, melyet egy �reges git�rtestbe integr�lt. A Gibson visszautas�totta az �tletet, mivel az ES-150 �s a hasonl� modellek el�g n�pszer�nek sz�m�tottak, �s a c�g kock�zatosnak �t�lte meg az �j modell bevezet�s�t. Leo Fender r�di�m�rn�k azonban hitt a t�m�rtest� git�r siker�ben, �s 1943-ban Les Paul protot�pusa alapj�n elk�sz�tette saj�t „t�lgyfa-verzi�j�t”. A hangszer t�bb �ves fejlesztget�s ut�n 1950-ben Esquire n�ven ker�lt forgalomba.^[4] K�s�bb Fender felismerte, hogy k�t hangszed� alkalmaz�s�val a git�r hangz�sa sokkal jobban vari�lhat�, �gy 1950 v�g�n megkezdt�k a k�thangszed�s v�ltozat gy�rt�s�t eredetileg Broadcaster n�ven. Miut�n kider�lt, hogy a Gretsch c�gnek m�r van egy Broadcaster fant�zianev� dobfelszerel�se, a nevet 1951-ben Telecasterre v�ltoztatta.^[5] Az akkoriban forradalminak sz�m�t� git�r lett minden id�k els� sorozatban gy�rtott ilyen hangszere.

[szerkeszt�s] Git�rh�s�k kora

Az 1960-as �vek v�g�n – 70-es �vek elej�n m�r n�pszer� hangszernek sz�m�tottak az elektromos git�rok, �s a rockzene elengedhetetlen kell�k�v� - s�t szimb�lum�v� v�ltak. A kor�bban alapvet�en �nekesk�zpont� ifj�s�g szem�ben �j szt�rt�pus sz�letett: a git�rh�s.[6] Egy korabeli zenekritikus az al�bbiakat �rta: „Hallgass�k meg ezt a muzsikust! �s j�l hallgass�k meg! Hamarosan �gy felforgatja a zenei �letet, mint egy torn�d�. A neve: Jimi Hendrix. Foglalkoz�sa: Git�ros, �nekes, zeneszerz�, showman, dervis. Abszol�t eredeti.” Nem Hendrix volt az els�, de k�ts�gk�v�l � a legnagyobb jelent�ss�g� git�rh�s, aki nagyban hozz�j�rult a hangszer, �s egy�ltal�n a rock n�pszer�s�t�s�hez. A git�rh�s�k megjelen�s�vel egy�ttal egyre n�pszer�bb� v�ltak a koncertek �s zenei fesztiv�lok – p�ld�ul a hatalmas jelent�s�g� woodstocki fesztiv�l. K�s�bb sorra jelentek meg az �jabb �s �jabb nevek (pl.: Eric Clapton, Jeff Beck, Jimmy Page), �s kit�r�lhetetlen�l bele�rt�k nev�ket a rockt�rt�nelembe.

Jimi Hendrixnek eml�ket �ll�t� szikla N�metorsz�gban

[szerkeszt�s] �regestest� hangszerek

Washburn HB35

B�r a klasszikus �rtelemben vett elektromos git�r t�m�r hangszertesttel rendelkezik, l�teznek ett�l elt�r�, �reges test� megold�sok is, ezeket bizonyos forr�sok dzsesszgit�rokk�nt is emlegetik. M�g a t�m�rtest� git�rokn�l szinte csak a hangszed�, �s a git�rra k�t�tt er�s�t� t�pusa j�tszik szerepet a hangk�pz�sben, addig az �reges test� git�rokn�l maga a hangszertest is r�szt vesz a hangsz�n kialak�t�s�ban. Az els� ilyen git�rok m�g mikrofonos hangszed�ket haszn�ltak, �s a rezg�testbe integr�lt alkatr�szek sokkal �rz�kenyebbek voltak a k�ls� zajra, mint a t�m�rtest� modellek megold�sai, ez�rt a mikrofonokat k�s�bb hagyom�nyos hangszed�kre cser�lt�k. Az �reges test� elektromos git�rok nagyobb testtel rendelkeznek, �s testform�juk jobban hasonl�t egy akusztikus git�r�ra. K�ls� ismertet�jegy�k ezen fel�l az �ltal�ban dombor� fedlap, melyen f-alak� bev�g�s tal�lhat�.

Az els� elektromos �regestes� git�rokat a Gibson c�g k�sz�tette. Ma is jelent�sek a c�g ES sorozat�ba tartoz� modellek, de a hangszed� elterjed�s�vel sorra jelentek meg m�s c�gek is a hasonl� modellekkel. Ma m�r szinte minden neves git�rk�sz�t� c�gnek vannak forgalomban dzsesszgit�rt�pusai. Az �reges test kiv�tel�vel ezek a hangszerek fel�p�t�s�ket tekintve megegyeznek a hagyom�nyos �rtelemben vett elektromos git�rok�val, egyes modellek m�g tremol�val is rendelkeznek.

[szerkeszt�s] Fel�p�t�se

[szerkeszt�s] Az elektromos git�r r�szei

Fej Fels� nyereg Hangol�kulcsok �rint�k (bundok) H�rvezet�k Berak�sok Nyak �s fog�lap Nyakr�gz�t�s Test Hangszed�k Szab�lyz�k H�rl�b vagy h�d Koptat�lap

[szerkeszt�s] Fej

3+3-as d�nt�tt fej

6+0-�s egyenes fej

A git�r feje a fels� nyereg ut�ni r�sz, ahol a h�rok felcsavarodnak a hangol�kulcsokra. T�bb fejforma is l�tezik – lehet szimmetrikus, vagy aszimmetrikus – ezen �ltal�ban a hangol�kulcsok elrendez�s�t �rtj�k. A leggyakorib elrendez�sek a 3+3-as, amikor oldalank�nt 3-3 hangol�kulcs tal�lhat� (pl. Gibson Les Paul), vagy a 6+0, ahol minden kulcs egy oldalra ker�l (pl. Fender Telecaster, Stratocaster modellek). A fej a nyak s�kj�hoz k�pest lehet egyenes, vagy d�nt�tt. Egyenes fej eset�ben �ltal�ban sz�ks�g van h�rvezet� alkalmaz�s�ra, hogy a h�rok egyenletes nyom�st fejtsenek ki a fels� nyeregre. A fej megd�nt�s�vel ez a probl�ma kik�sz�b�lhet�, ezen k�v�l k�nnyebb� v�lik a nyakmerev�t� p�lc�n t�rt�n� �ll�t�s is, abban az esetben, ha az �ll�t� csavar a nyak tetej�n tal�lhat�.

[szerkeszt�s] Fels� nyereg

A fels� nyereg a git�rnyak �s a fej tal�lkoz�s�n�l tal�lhat�. Elhelyez�se – a h�rl�bbal egyetemben – a git�r sk�lahossz�s�g�t (menz�ra) hat�rozza meg. Feladata, hogy stabilan egyenl� t�vols�gra tartsa egym�st�l a h�rokat, illetve hat�ssal van a h�rok �s a fog�lap t�vols�g�ra is.

A nyereg anyaga sokf�le lehet, �s hangz�s szempontj�b�l f�leg az �res h�rok t�nus�ra van hat�ssal. A tart�ss�g �s merevs�g �rdek�ben �ltal�ban valamilyen kem�ny anyagb�l k�sz�lnek. Egy id�ben n�pszer� volt a csont, mely b�r inkonzisztens (a h�rok, vagy az egyes hangok m�sk�pp sz�lalhatnak meg rajta), m�gis k�l�nleges rezonanci�val gazdag�tj�k a hangszer megsz�lal�s�t. F�nyes hangja miatt, sokat haszn�latos anyag volt m�g a r�z, de t�ls�gosan ig�nybevette a h�rokat, �s id�vel hajlamos volt elg�rb�lni. Napjainkban f�leg grafitot, vagy valamilyen szintetikus anyagot haszn�lnak, melyek cs�kkentik a nyereg �s a h�rok k�z�tti s�rl�d�st, m�gis er�sek. Vannak speci�lis mechanikai megold�sok is, p�ld�ul csap�gyas, vagy g�rg�s nyergek.

[szerkeszt�s] Hangol�kulcsok

Egy Jackson Randy Rhoads z�rt hangol�kulcsai

A hangol�kulcsok a fej valamelyik oldal�n tal�lhat� kis alkatr�szek, melyekkel a h�rok felteker�se ut�n v�ltoztathatjuk azok feszess�g�t, ez�ltal a hangmagass�got. A von�s hangszerekn�l, n�pi hangszerekn�l megszokott egyszer� megold�st�l elt�r�en ezek fogasker�k-�tt�tellel megval�s�tott �n. h�rg�pek. Elrendez�s�kt�l f�gg�en rendelkezhetnek seg�dh�rvezet�vel, mely a h�rok ir�ny�nak �ll�t�s�val cs�kkenti a fels� nyeregre gyakorolt nyom�st.

B�r igen egyszer� mechanikai alkatr�szr�l van sz�, m�gis t�bb fajt�ja elterjedt:

• Nyitott (A forg� alkatr�szek szabadon vannak. Megk�nny�ti a tiszt�t�st, viszont ezzel egy�tt k�nnyebben koszol�dik.)
• Fedett (A kulcs mechanik�j�t egy elt�vol�that� h�zba �p�tik be.)
• Z�rt (A mechanik�t egy el nem t�vol�that� h�z v�di, amely a mechanikai s�rl�d�st cs�kkent� ken�anyagot tartalmaz. Az elektromos git�rok t�bbs�ge ilyennel k�sz�l.)
• Satus (A h�rokat satus rendszerrel r�gz�tik, �gy nincs sz�ks�g azok felcs�v�l�s�re. Ilyen megold�sn�l a h�rcsere nem egyszer� m�velet, de a hangol�s sokkal stabilabb �s k�l�n h�rvezet�re sem felt�tlen�l van sz�ks�g.)

[szerkeszt�s] �rint�k

Az �rint�k (vagy bundok) a fog�lapba �kelt kis f�m p�lcik�k. Amikor a git�ron lefogunk egy hangot, a rezg� h�r a h�rl�b �s a lefogott �rint� k�z�tti szakasza fogja a hangot produk�lni. Mivel a frekvencia, azaz a hangmagass�g ford�tottan ar�nyos a rezg� h�r hossz�val, a nyakon lefel� haladva egyre magasabb hangokat kapunk.

A leggyakrabban haszn�lt anyag a nikkelez�st, azaz r�z �s nikkel �tv�zete. Enn�l kem�nyebb f�meket is szoktak haszn�lni, melyeknek el�nye a tart�ss�g, de ezzel egy�tt a h�rokat is jobban koptatj�k.

[szerkeszt�s] H�rvezet�k

H�rvezet�k egy Squier Stratocaster fej�n

A h�rvezet�k apr� f�malkatr�szek a git�r fej�be �kelve. Feladatuk, hogy a fels� nyereg �s a hangol�kulcsok k�z�tt „ir�ny�ts�k” a h�rokat. Haszn�latukra f�leg az egyenes, aszimmetrikus hangol�kulcs-elrendez�s� (pl. 5+1-es) fejeken van sz�ks�g, mert ezekn�l a t�pusokn�l a h�rok elt�r� ir�nyb�l csavarodnak r� a hangol�kulcsokra, ez�ltal egyenetlen nyom�st gyakorolnak a fels� nyeregre.

[szerkeszt�s] Berak�sok

Egyedi berak�s

A git�r fog�lapj�n t�rt�n� t�j�koz�d�s megk�nny�t�se v�gett az �rint�k k�z� kis gy�ngyh�zberak�sokat szok�s tenni. Hogy ezek milyen alak�ak, sz�n�ek, milyen egy�b tulajdons�gokkal rendelkeznek, az �ltal�ban egy-egy m�rk�ra jellemz�. A Fender Telecaster �s Stratocaster modellek �ta a kerek berak�sok terjedtek el legink�bb, de pl. a Gibson hangszerein hagyom�nyosan valamilyen sz�gletes alakzat figyelhet� meg. (L�sd: k�p az �rint�kn�l). Bizonyos gy�rt�k (ez f�leg az egyedi k�sz�t�s� git�rokra jellemz�) nem egyszer� geometriai alakzatot haszn�lnak, hanem valamilyen egyedi figur�t. J� p�lda erre Steve Vai git�rvirtu�z saj�t nev�vel f�mjelzett Ibanez JEM git�rja, ahol a berak�sok hely�n vir�gminta tal�lhat�.

A berak�sok �ltal�nosan a harmadik, �t�dik, hetedik, kilencedik, tizenkettedik (itt �ltal�ban dupla a jel�l�s), tizen�t�dik, �s innen felfel� k�t poz�ci�nk�nt helyezkednek el.

[szerkeszt�s] Nyak �s fog�lap

A git�rnyakak �ltal�ban kem�ny vagy k�z�pkem�ny f�b�l k�sz�lnek, pl. a Fender-nyakak hagyom�nyosan j�vor-, a Gibson-nyakak t�bbs�ge mahag�nif�b�l, olyan anyagokb�l, amelyek nem hajlamosak a m�ret- �s alakv�ltoz�sra. Kialak�t�sukn�l legfontosabb szempont a hangok k�nyelmes lefoghat�s�ga, a j�tsz� k�z stabil fekv�se. A nyakakank�l �ltal�ban h�rom k�l�nb�z� form�t k�l�nb�ztet�nk meg: A hagyom�nyos C-profil� nyak a fog�lap sz�leit�l �vesen kerekedik. A D-profil vastagabb, de a C-hez hasonl�an egyenletes g�rb�lettel rendelkezik. A V-profil k�z�pen elkeskenyed� form�ra utal. A vastagabb nyakaknak t�bbnyire jobb a hangkitart�sa, de hossz� t�von f�raszt� lehet rajta a j�t�k – b�r ez egy�nf�gg�.

A fog�lapnak k�t fontos tulajdons�ga van: a g�rb�lete – vagy r�diusza – �s a haszn�lt faanyag. A nagyobb g�rb�let f�leg az akkordj�t�khoz val�, hiszen jobban illeszkedik a git�ros term�szetes k�ztart�s�hoz, �gy az akkordfog�sok – ahol egyszerre t�bb ujjat is haszn�lunk – k�nyelmesebbek mint az egyenes fog�lapok eset�ben. A laposabb �rint�lap dallamj�t�khoz, hajl�t�sokhoz el�ny�s. Bizonyos git�rokn�l a fog�lap r�diusza v�ltozik: A nyeregt�l a magasabb fekv�sek ir�ny�ba a nyak ellaposodik. Anyaga a legkem�nyebb f�k k�z�l ker�l ki, �benfa vagy paliszander (r�zsafa), egy�b esetekben k�l�nlegesen vastag, kem�ny lakkr�teg v�di a h�rok koptat� hat�s�t�l.

[